Az úgy volt, hogy mindig is rendelkeztem némi hajlandósággal arra, hogy elszöszmötöljek: napokig pepecselni egy tusrajzzal, órákon keresztül mozdulatlanul olvasni vagy írni, folyamatosan úszni, vágóképeket válogatni (ez még a megboldogult tévés koromban volt keserédes feladatom, mivel részint a munkám része volt, így túlórában voltam kénytelen áldozni e nemes feladat oltárán) stb. No, ez nem azt… Tovább »
Kamu IKEA-hack
Az úgy volt, hogy mindig is rendelkeztem némi hajlandósággal arra, hogy elszöszmötöljek: napokig pepecselni egy tusrajzzal, órákon keresztül mozdulatlanul olvasni vagy írni, folyamatosan úszni, vágóképeket válogatni (ez még a megboldogult tévés koromban volt keserédes feladatom, mivel részint a munkám része volt, így túlórában voltam kénytelen áldozni e nemes feladat oltárán) stb. No, ez nem azt… Tovább »
2014.11.20., reggel Furcsa érzésem van már napok óta. Talán tünetek. Felsorakoztatom őket: 1. Megváltozott az írásképem – időről időre meg szokott változni az írásképem, ezt már hosszabb ideje figyelem, és bizony feltűnt, hogy amikor elköltöztem otthonról, amikor megváltozott a munkahelyemen a beosztásom, amikor nagy boldogság vagy történetesen szomorúság ért, kicsit másként kezdtem el írni. A… 
Néhány éve láttam azt a tipikusan nőknek szóló filmet, amelyben Julia Roberts feladja a megszokott, biztonságos, ám boldogtalan életét, és felkerekedik. Holott az élet, amit maga mögött hagy, tökéletesnek tűnik – legalábbis kívülről: férj, ház, írói karrier. Először a válásban, és egy fiatal férfi szerelmében kereste a megoldást, majd amikor ez nem hozta meg azt… 
Mindenki nyugodjon meg, nem költözünk külföldre/belföldre vagy egyéb helyre: egyszerűen csak holnap fogjuk és szétromboljuk a fürdőszobánkat, ezért hazaköltözünk Anyósomékhoz. Haza, hiszen nekem is másfél évig az otthonom volt az a nagy belmagasságú ház, ahol A. felnőtt. Jelen helyzetben pedig egyértelmű volt, hogy nem kísérletezünk a lehetetlennel és nem maradunk itthon fürdő nélkül, hanem csomagolunk… 
Sokáig halogattam, hogy megnézzem. Mintha sejtettem volna, hogy valami fontos lesz majd, amit látok, ezért nem akartam elkapkodni. Aztán eljött a ma reggel, tornáztam: az egyik szokásos gyakorlatsoromat elvégeztem – no, jó, Aviváztam, mert azért már igencsak szeretnénk, ha betoppanna hozzánk egy apróság – , kora reggel volt (olyankor a legjobb: A. alszik, még nincs… 
Valahogy ma nagy ősz iránti szeretettel és szerelemmel a lelkemben ébredtem: a kinti színek, a hideg utáni benti jó meleg – az esetben, ha Férj begyújt, mert én képtelen vagyok rá, és már több esetben volt masszív és kezeletlen szén-monoxid mérgezésem, igaz akkor a nem megfelelően előkészített gyújtós is nagyban közrejátszott az ipari mennyiségű füst… 
Sokféle utat járunk be, mi, akik valaha egy pontból indultunk el. Voltunk furcsa-nevetséges külsejű tinik, akik olyasmiről álmodoztak, hogy orvosok, fényképészek, menő újságírók, harmincévesen négygyerekes családanyák vagy éppen egy rockbanda legfanatikusabb rajongói lesznek. Főállásban. Aztán kicsit nagyobbra nőttünk, és átalakult a rádöbbentünk: nem bírjuk a vért; a fényképészeti középiskola nem jelentene szellemi kihívást (no, jó,… 
Ma hivatalosan is kezdetét vette a várva várt hosszú hétvége. Mi mással ünnepelné meg a boldog kezdetet a friss házaspár, mintsem hogy még időben – teszem azt, az ébredés utáni 21. percben, amikor lejátszották azt a meccset, hogy akkor ki főzze a kávét, ami egyébként teljesen kamu játszma, mivel az esetek 99,9%-ban én vagyok az… 
Kicsit elmaradtam, mert el akartam odázni ezt a bejegyzést. Mert elcsúsztam. Fizikailag teljesen ép vagyok, nem a lábamat ütöttem meg, hanem a fejemben kellett rendet tennem. Őrült és eszement voltam. De tényleg és teljesen. Anélkül, hogy bármennyire is ragaszkodnék az időrendi sorrendhez, az őrültségem a következőkben merült ki: 1. A legnagyobb baromság, amit már egy… 