Találgatások

A reggelek csak az enyémek. Amióta nem lélekszakadva indul a napom – értsd: ötkor ébredés, háromnegyed órával később pedig szolid sminkben ácsorgás kisebb-nagyobb (de általában kisebb) lelkesedéssel a megállóban – nos, azóta teljesen megváltozott az életem. Lett magamra időm: továbbra is ötkor kelek, vagy inkább fél hatkor, tornázom vagy olvasok vagy mosogatok – mikor mire… Tovább »

Érzem magamban a lüktető erőt: a nőt, aki hihetetlen pontossággal zsonglőrözik a teendők között: a munkahelyen rend van az asztalomon – igaz, csak a szélső napokon, mert egyébként mindig halmozok, pakolok és tologatok; ráadásul nem kell sötétedésig túlóráznom sem. Igaz, a múlt hét elején fel akartam kapcsolni a villanyt, amikor beléptem a házba, aztán rájöttem,… Tovább »

Aki szereti, ne olvassa el. Már órákban számolhatja a fennmaradó időt az, aki igazi rajongóként az elsők között szeretné áhítattal figyelni, amint a szürke szemű Mr. Grey bevezeti a szexualitás világába az ártatlan Anastasiát. Egyértelmű, hogy a kőgazdag rossz fiú, miután kéjesen és finoman elvette a csendes, de a hallgatag ajkak mellett hihetetlen mélységekről árulkodó… Tovább »

Néha úgy érzem magam, mint egy profi bokszoló, aki nem hallja a gongot, és csak küzd és küzd – az ellenfelét már nem látja senki, csak ő; sőt, már őt sem nézi senki, csak lelki szemei csüggnek fáradt tagjain. Tudom, hogy el kellene engednem az állandó küzdelmet, és felhagyni azzal az úri passzióval, hogy még… Tovább »

Természetes kíváncsiság, őszinte pillanatok, kendőzetlen, merész kérdések – gyönyörűen körül lehet írni azt, amikor egy ismeretlen ismerős bunkó kérdést tesz fel és veszi magának a bátorságot, hogy mindennemű felvezető szöveg nélkül rákérdezzen arra, hogy még meddig vesz részt a termelésben az ember lánya, meddig szándékozik még munkaviszonyát fenntartani az adott területen belül, és mikor evez… Tovább »

Bevallom, szeretem a kütyüket. A céges telefonom érintőképernyős, tudok a segítségével internetezni, bármikor ráguglizhatok arra a fogalomra/tárgyra/híres emberre/filmre/könyvre, ami éppen nem jut eszembe – csak előkapom és már meg is simogatom, taperászom azért, hogy kisegítsen a szorult helyzetemből. Van laptopom, amely előtt sok időt töltök a munkahelyemen és szinte minden nap előveszem itthon is. Facebook,… Tovább »

Soha nem szoktam fogadalmakat tenni vagy kívánni. Valahogy nem érint meg az újévi forgatag, a szilveszteri fergeteges (?) hangulat is évről évre elkerül. Az idén végre Férjjel megvalósítottuk az álom Szilveszteri partinkat: 31-én otthonról hazajöttünk, majd miután a 15 fokos házunkat sikerült egészen 17 fokosra felfűteni, úgy ítéltük meg, hogy többé már nem kell folyamatos… Tovább »

Milyen a tökéletes karácsony? Szeretteink körében degeszre esszük magunkat, iszogatunk, fényképezkedünk és nagyokat nevetünk. Nem rohanunk. A jelenben vagyunk – a szavak teljes súlyával szembe nézve megéljük azt, hogy (jó helyen) vagyunk. -1. nap, azaz december 23-a: Még morgok. Mert idén is rohanósan leszünk: ma este még itthon, egyedül, aztán Anyósoméknál ebédelünk, aztán a Szenteste… Tovább »

A folytatást mindenki ismeri – e kettő kell Petőfinek. No, de mi van velünk, a többiekkel? Figyelmeztetés: A bejegyzésben zömében kérdések olvashatóak. Hogyan működnek a párkapcsolatok? Mi az, amit még szabad, és mi az, ami már túlmegy minden határon? Mit jelent a szabadság a szerelemben? Az ember kénytelen egy adott nézőpontból szemlélni a világot. Beleszülettünk… Tovább »

Ha egy pillanatra is azt hittem volna, hogy Férjjel mi normálisak vagyunk, akkor azt a mai nappal végleg kiverhetem a fejemből. 1. Úgynevezett munkaszombat van. Ez azt jelenteni, hogy éppen egy aktuális szünnappá avanzsált napot le kellett dolgoznunk. Alapesetben ez egy kamunkanap kamu-munkanap, de egyes kirívó esetekben annyi teendőt göngyölít és göngyölít maga előtt az… Tovább »