Találgatások

Avagy: Barát(nő) egyszeregy 30 körül Van egy folytonosan visszatérő szófordulat, amelyet előszeretettel használok: a bonyolítani. Ügyeket/találkozókat/megbeszéléseket bonyolítok. A velem szemben ülő kolléga, akit igencsak bírok, sőt, a barátaim között tartok számon, rendszerint arra figyelmeztet: Ne bonyolítsd, egyszerűsítsd. És milyen igaza van. Mert az ember lánya tényleg hajlamos mindent túlbonyolítani, mindig agyalni és elszöszmötölni egy-egy témán,… Tovább »

Sokféle utat járunk be, mi, akik valaha egy pontból indultunk el. Voltunk furcsa-nevetséges külsejű tinik, akik olyasmiről álmodoztak, hogy orvosok, fényképészek, menő újságírók, harmincévesen négygyerekes családanyák vagy éppen egy rockbanda legfanatikusabb rajongói lesznek. Főállásban. Aztán kicsit nagyobbra nőttünk, és átalakult a rádöbbentünk: nem bírjuk a vért; a fényképészeti középiskola nem jelentene szellemi kihívást (no, jó,… Tovább »

Ma hivatalosan is kezdetét vette a várva várt hosszú hétvége. Mi mással ünnepelné meg a boldog kezdetet a friss házaspár, mintsem hogy még időben – teszem azt, az ébredés utáni 21. percben, amikor lejátszották azt a meccset, hogy akkor ki főzze a kávét, ami egyébként teljesen kamu játszma, mivel az esetek 99,9%-ban én vagyok az… Tovább »