Hajnal
A reggelek csak az enyémek. Amióta nem lélekszakadva indul a napom – értsd: ötkor ébredés, háromnegyed órával később pedig szolid sminkben ácsorgás kisebb-nagyobb (de általában kisebb) lelkesedéssel a megállóban – nos, azóta teljesen megváltozott az életem. Lett magamra időm: továbbra is ötkor kelek, vagy inkább fél hatkor, tornázom vagy olvasok vagy mosogatok – mikor mire… Tovább »