<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Találgatások</provider_name><provider_url>https://talalgatasok.cafeblog.hu</provider_url><author_name>er</author_name><author_url>https://talalgatasok.cafeblog.hu/author/er/</author_url><title>Búcsú és találkozás</title><html>2014.11.20., reggel

Furcsa érzésem van már napok óta. Talán tünetek. Felsorakoztatom őket:

1. Megváltozott az írásképem - időről időre meg szokott változni az írásképem, ezt már hosszabb ideje figyelem, és bizony feltűnt, hogy amikor elköltöztem otthonról, amikor megváltozott a munkahelyemen a beosztásom, amikor nagy boldogság vagy történetesen szomorúság ért, kicsit másként kezdtem el írni. A legutóbb olyan másfél hete volt, hogy elmosolyodtam, mert végre nem írtam olyan bűnrondán, mint előtte. Át is suhant az agyamon egy gondolat, de gyorsan elhessegettem. Ah!

2. Olaszország - émelygés és gyomorsav kezdete - pontosabban, már előtte elkezdődött. De azzal magyaráztam, hogy túl sokat vagy éppen túl keveset ettem; az utazás miatt érzem magam egy kicsit fáradtnak.

3. Álomkór - nálunk Férjjel alap, hogy alszunk, sokat és mélyen. Ez csak egy pici plusz.

4. Egyéb testi tünetek - ezt a külön kategóriát nem boncolgatnám; maradjunk annyiban, hogy szerepel benne a duzzadt mellem, és a gyomromba befészkelte magát egy furcsa érzés.

5. Mindezeket tapasztaltam, megjegyeztem, de el is engedtem. Mert már egy ideje nem a &lt;em&gt;kinemmondott&lt;/em&gt; körül forog minden gondolatom, és semmiképpen sem szeretném bármibe is belelovalni magam. Aztán szembe jött velem a sors - egy nagyon kedves hölgy személyében, aki megkérdezte, hogy: Csak nem...? Megérzés...

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;Konklúzió:&lt;/span&gt; Ha nem is most toppan be hozzánk, akkor is már itt van a küszöbön. Már csak az ajtót kell kinyitnia.

[caption id=&quot;attachment_200&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;300&quot;]&lt;a href=&quot;https://talalgatasok.cafeblog.hu/files/2014/11/remeny1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-200 size-medium&quot; src=&quot;https://talalgatasok.cafeblog.hu/files/2014/11/remeny1-300x178.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;178&quot; /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href=&quot;http://www.hotdog.hu/blog/Kalliszta_blogja/elet-remeny&quot;&gt;Forrás&lt;/a&gt;[/caption]

2014.11.20., délután

Szomorúság, gyalázat.

&nbsp;

2014.11.21., reggel

Néha elengedjük azok kezét is, akiket szeretünk. Mert úgy hozza az élet, a körülmények. Tegnap lehet, hogy valaki elengedte az én kezemet, de valaki más meg újra megfogta - ez már biztos.

&nbsp;

&nbsp;

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/talalgatasok?fref=ts&quot;&gt;facebook-oldalamhoz&lt;/a&gt;.</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://talalgatasok.cafeblog.hu/files/2014/11/remeny1-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>