Találgatások

Ki keressen kit?

Avagy: Barát(nő) egyszeregy 30 körül Van egy folytonosan visszatérő szófordulat, amelyet előszeretettel használok: a bonyolítani. Ügyeket/találkozókat/megbeszéléseket bonyolítok. A velem szemben ülő kolléga, akit igencsak bírok, sőt, a barátaim között tartok számon, rendszerint arra figyelmeztet: Ne bonyolítsd, egyszerűsítsd. És milyen igaza van. Mert az ember lánya tényleg hajlamos mindent túlbonyolítani, mindig agyalni és elszöszmötölni egy-egy témán,… Tovább »

Hajnal

A reggelek csak az enyémek. Amióta nem lélekszakadva indul a napom – értsd: ötkor ébredés, háromnegyed órával később pedig szolid sminkben ácsorgás kisebb-nagyobb (de általában kisebb) lelkesedéssel a megállóban – nos, azóta teljesen megváltozott az életem. Lett magamra időm: továbbra is ötkor kelek, vagy inkább fél hatkor, tornázom vagy olvasok vagy mosogatok – mikor mire… Tovább »

Aktivitás, aktivitás és megint csak aktivitás

Érzem magamban a lüktető erőt: a nőt, aki hihetetlen pontossággal zsonglőrözik a teendők között: a munkahelyen rend van az asztalomon – igaz, csak a szélső napokon, mert egyébként mindig halmozok, pakolok és tologatok; ráadásul nem kell sötétedésig túlóráznom sem. Igaz, a múlt hét elején fel akartam kapcsolni a villanyt, amikor beléptem a házba, aztán rájöttem,… Tovább »

A szürke ötven árnyalata

Aki szereti, ne olvassa el. Már órákban számolhatja a fennmaradó időt az, aki igazi rajongóként az elsők között szeretné áhítattal figyelni, amint a szürke szemű Mr. Grey bevezeti a szexualitás világába az ártatlan Anastasiát. Egyértelmű, hogy a kőgazdag rossz fiú, miután kéjesen és finoman elvette a csendes, de a hallgatag ajkak mellett hihetetlen mélységekről árulkodó… Tovább »

A gong

Néha úgy érzem magam, mint egy profi bokszoló, aki nem hallja a gongot, és csak küzd és küzd – az ellenfelét már nem látja senki, csak ő; sőt, már őt sem nézi senki, csak lelki szemei csüggnek fáradt tagjain. Tudom, hogy el kellene engednem az állandó küzdelmet, és felhagyni azzal az úri passzióval, hogy még… Tovább »

Mondd csak, neked mikor lesz gyereked?

Természetes kíváncsiság, őszinte pillanatok, kendőzetlen, merész kérdések – gyönyörűen körül lehet írni azt, amikor egy ismeretlen ismerős bunkó kérdést tesz fel és veszi magának a bátorságot, hogy mindennemű felvezető szöveg nélkül rákérdezzen arra, hogy még meddig vesz részt a termelésben az ember lánya, meddig szándékozik még munkaviszonyát fenntartani az adott területen belül, és mikor evez… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!